Moszkvai Állami Egyetem

A Moszkvai Állami Egyetem, teljes nevén az M. V. Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem (oroszul Моско́вский госуда́рственный университе́т и́мени М.В. Ломоно́сова, rövidítve MGU) Moszkva legnagyobb egyeteme, melyet 1755-ben alapítottak. Az egyetem több mint 600 épülettel rendelkezik, a főépület a Veréb-hegyen található. 47 000 hallgatóval és 4000 oktatóval rendelkezik, 29 karán több mint 350 tanszékkel.TörténeteAz alapítás és a kezdetekA moszkvai egyetem története az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. I. Péter cár Szentpétervárott alapított egyetemet, ám ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért Mihail Lomonoszov fizikus-kémikus azt javasolta Suvalov grófnak, Erzsébet cárnő kegyencének, hogy Moszkvában alapítsanak egyetemet. 1755. január 25-én a cárnő aláírta az alapításról döntő rendeletet, és április 26-án rendezték a megnyitó-ünnepséget.Eredetileg az egyetemnek három kara volt, a hallgatók először a tudományok és humán tárgyak területén kaptak alapképzést a filozófiai karon, majd dönthettek, hogy maradnak a karon, vagy átmennek a jogi vagy az orvosi karra. A korabeli európai egyetemekkel ellentétben itt nem volt teológiai oktatás, mivel erre külön intézmények létesültek. Az oktatás latin vagy orosz nyelven folyt. Az egyetem a jobbágyságon kívül minden közember számára nyitva állt, még az 1800-as években is mindössze három nemesi származású professzora volt, és a hallgatók többsége sem származott nemesi családból. A legjobb diákoknak külföldi tanulási lehetőséget is biztosított az intézmény.